Ismét eljött a szomorú képű, fekete öltönyös bérgyilkos. Az első támadást, ami kellően felb*ssza idegileg, csak a kégli sínyli meg, a kutya most túléli. Ki kell nyírnia valakit, utána a megbízó akarja megölni, utána mindenki, mert vérdíj van a fején, végül az egész világ, mert a John Wick univerzumban minden második járókelő és profi bérgyilkos.
Szinte követhetetlen, de nem azért mert bonyolult, hanem mert finoman szólva is totál érdektelen. Király helyszíneken, látványosan kivitelezett aprítást láthatunk, vagyis az első rész felturbózott, még jobban és legleg verzióját. De amikor már a 39. gonosz fut felé és hal meg egy fejlövéstől, és tudod, hogy még 40 lesz, mire utoléri a főgonoszt, akkor ha moziban vagy, inkább a popcornra koncentrálsz, rosszabb esetben az órára, ha pedig otthon nézed, közben elolvasol egy-két cikket, frissíted azt a nyomorult androidos telefont, vagy hasonlók.
Tele van Mátrixos utalásokkal, pl a metrós jelenet, vagy konkrétan Laurence Fishburne szereplése pár perc erejéig. Jót mosolyogtam rajta, de ennyi.
Az utolsó tíz perc kötött le a legjobban, John kitaszítása a lakájos kis gyilkos mikrovilágból már sokkal érdekesebb volt/lesz, mint az eddigiek. Talán akkor már nem lehet a nyílt utcán lövöldözni minden következmény nélkül, mert esetleg még a rendőr is feltesz majd pár kérdést? Vagy a járókelők is észreveszik esetleg, hogy a fejük mellett golyók röpködnek? Vagy Wick-nek magának kell a hullákat eltakarítani, mert nem hívhatja az alvilági tisztító céget?
Várom a harmadik részt. Mert úgy néz ki, a végére lesz érdekes.
Nem mondom, hogy nem éri meg megnézni moziban, látványos, illik a széles vászonra. De egy alkalom elég belőle.
