Rambo, miután lerombolt egy komplett amerikai kisvárost, utána visszaugrott Vietnámba rendet tenni, majd az afgánokkal csapott szét az oroszok között (és itt mondják el róla azt az elhíresült mondatot:)), most a burmai katonai juntát csapkodja egy belezővel. Fincsi, mi?
A dolog szépsége, hogy Stallone annyit sertepertélt a kamera körül, hogy a végén egészen megtanult rendezni. 2006-ban jött a Rocky Balboa, majd 2008-ban a John Rambo. Az ős amerikai félistenek történeteinek végére akart pontot tenni, ami sikerült is. Piros pontot, ráadásul.
A történet itt sem kaphatja meg a bonyolult jelzőt, sőt, talán a legegyszerűbb a négy rész közül. Van egy pár misszionáriusunk, akik meg akarnak menteni pár embert Burmában (direkt hívom Burmának, a diktatórikus katonai junta így idegesebb lesz...remélem). Végül fogságba esnek és ők szorulnak megmentésre. Vajon ki indul el kiszabadítani a csinos Julie Benz-t?
Egyadta vérfürdő a film, hullanak a fejek/végtagok/belek. Rambo lelketlenül vág rendet a sok kis sárga között, tudja, neki ezt dobta a gép, ezen keseregni, a feloldozást keresni már meddő próbálkozás. A világ ilyen szar hely, mit agyalsz rajta?! És az emberek teszik ilyenné, többek közt a burmai katonák, ezért is okoz szinte minden nézőnek kéjes borzongást, amikor Rambo egyet-egyet lekaszál.
Érdekességek: ez Stallone első Rambo rendezése. Julie Benz azért szerepel a filmben, mert Stallone nagy Dexter fan.
Direkt olyan helyszínt kerestek a filmnek, ahol valós genocídium történt/történik és ami nincs felkapva a médiában.
Átlagosan 2.59 embert ölnek meg percenként a filmben.
Az első Rambo, amiben nem szerepel Trautman ezredes (a színész 2003-ban halt meg).
Direkt olyan helyszínt kerestek a filmnek, ahol valós genocídium történt/történik és ami nincs felkapva a médiában.
Átlagosan 2.59 embert ölnek meg percenként a filmben.
Az első Rambo, amiben nem szerepel Trautman ezredes (a színész 2003-ban halt meg).