Egy totál szemétláda bróker, London nagykutyája, Max (Russell Crowe) a milliós üzletek üzletelések között hírt kap arról, hogy szeretett nagybátyja, Henry meghalt. Mivel ő a legközelebbi rokona és végrendelet nem volt, Max az örökös. Először természetesen nyűgnek érzi, hogy foglalkoznia kell az üggyel, de amikor leutazik Dél-Franciaországba, a szőlős birtok, a táj és nem utolsó sorban egy helyi lány (Marion Cotillard) miatt lassan megváltozik a véleménye...nagyon lassan.
Egy nagyon élvezhető filmecske, Provence a világ egyik legszebb tája, ha másról nem szólna a történet, mint a szép vidék mutogatásáról, akkor is órákig el tudnám nézni.
A színészekre sem lehet panasz, Crowe zsigerből hozza a címeres tetűládát, Cotillard pedig igazi tünemény (annak ellenére, hogy szerintem nem olyan extra a való életben...vagyis az újságokban:)).
Hál'istennek a borról nem sok szó esik, csak amennyi feltétlenül szükséges a történet szempontjából. A visszaemlékezések Max gyerekkorára, a történetek Henry bácsival sem akasztják meg a sztorit, sőt, sokkal színesebbé teszik a filmet.
A betétdalokat is eltalálták, erre amúgy nem nagyon szoktam figyelni, nekem az általában mellékes. Ha észreveszem, akkor vagy nagyon jó, vagy szar! Itt az előbbiről van szó.
A színészekre sem lehet panasz, Crowe zsigerből hozza a címeres tetűládát, Cotillard pedig igazi tünemény (annak ellenére, hogy szerintem nem olyan extra a való életben...vagyis az újságokban:)).
Hál'istennek a borról nem sok szó esik, csak amennyi feltétlenül szükséges a történet szempontjából. A visszaemlékezések Max gyerekkorára, a történetek Henry bácsival sem akasztják meg a sztorit, sőt, sokkal színesebbé teszik a filmet.
A betétdalokat is eltalálták, erre amúgy nem nagyon szoktam figyelni, nekem az általában mellékes. Ha észreveszem, akkor vagy nagyon jó, vagy szar! Itt az előbbiről van szó.
Remek hangulatú film, igazi nyarat idéző kikapcsolódás.
