Red Riding Hood (2011)

Lány és a farkas

„Az erdőközepén lakott egy aranyos kislány, mindenki szerette…” Találd ki melyik meséből idéztem?

Volt egyszer egy aranyos kislány, aki az erdő közepén lakott a családjával. Ezt a falut rettegésben tartotta egy gonosz farkas, akinek a szomját a békés polgárok áldozatokkal csillapították. Tíz évig ment minden a nyugodt kerékvágásban, amikor is egyszer csak a fenevad Piroska (Amanda Seyfried) nővérét ragadta el. A falu népe ezen felbőszülve, ide hozatja híres vadász: Solomon atyát (Gary Oldman), akinek többször sikerült már elejtenie egy ilyen démont. Direkt hagytam ki a romantikus nyáladzós részt, hiszen ha nem akartak volna az alkotók ennyire trendik lenni, akkor most egy igazi rémmesével lenne dolgunk. A film iszonyú látványos, jól hozza a gót mitikus-regék világát a zene pedig igazán magával ragadja a nézőt. Viszont a szerelmi szál kissé eltúlzott és látszik, hogy a mai kor fiataljait szerették volna maguk mellé állítani.

Kár érte, mert a történetben még lett volna elég kraft, hogy egy kiváló mozi legyen.

Chloe (2009)

A kilencvenes években a serdülő fiatalság még tobzódott az izgalmas erotikus thrillerekben (Elemi ösztön, Végzetes vonzerő). Manapság jó ha szökő évente van egy-egy nézhető darab.

Eben a remake-ben a középosztálybeli ötvenes Catheriné (Julianne Moore) főszerep. A charme-os egyetemi professzor férje (Liam Neeson) több nyomot hagy maga után, hogy apakomplexusban szenvedő tanítványival tilosban jár. Pont jókor jön a képbe Chloe (Amanda Seyfried) a callgirl, akit szenvedő feleségünk fel is bérel, hogy próbálja meg elcsavarni David (férj) fejét. Ezután a bonyodalmak tetőfokra hágnak és elszabadulnak a szerelmi négyszögek.

A filmünk a feléig extra lassan telik, majd a második felére megérkezik borzongós feszengés. Viszont a befejezés irtó kínosra sikeredett, az utolsó öt perce igazán a vágószobai szemetesbe landolhatott volna. A film operatőrének jár a dicséret, mert Seyfriedről tényleg elhittem, hogy egy igazi égi tünemény, pedig eddig idegesítettek a nagy szemei. Moore meg annyira belejött a leszbi szerepbe az utóbbi időben, hogy kezd most már gyanússá válni.

Hogy miért érdemes megnézni, hát a pajzán erotikus jelenetek miatt. Naná, hogy azé…

Dear John (2010)

Kedves Hallström!

Hogy van, mint mindig, egészség szolgál, látom mostanában csak egy kutyásra futotta, filmtervek hallom vannak? Szertett neje is elég sokat van a képernyőm, hallottam valami Robert Pattinsonos filmről, és még sorozatokra is jut ideje. Bámulatos!

Oh, milyen szép is volt, nosztalgiáztam múltkor. Mikor beszippantottam magamba Az árvák hercegét, mint a tavaszi harmatot. Ah és amikor együtt volt a család, az a finom csokoládé. Egy gyönyörű mese világba csöppentem, azóta szeretem igazán a Joanne Harris könyveket.

De térjünk is levelem témájára. A legújabb mozijába megint csak nem sikerült hozni azt az atmoszférát, amit már megszoktuk, sőt elvárunk. A főszereplők nagyon szépek és tehetségesek, de a néző nem hiszi el, hogy 2001ben a fiatalok az első randi után nem másznak egymás fehérneműjébe. Bele van erőltetve egy pár olyan szál, ami annyira felesleges, mint például a Worldtrades' dolog. A forgatókönyv dadog, sok helyen. A viszont látás örömére főszereplők nem esnek egymásnak, mert győz az erkölcs. Na ne mán'! Bosszantó klisék és egy csomó lenyúlás, hová tűnt az eredeti Les?!

Szerelmünk lapjai, XI. századi verziójaként aposztrofálnám eme művet. Aki szeretik a csöpögős giccseket, azoknak melegen ajánlom.

Maradok őszinte rajongója, továbbra is áhítattal várom alkotásait!