Harry Bosch (Titus Welliver) a LAPD gyilkossági nyomozója. A szabályokat véletlenül sem betartó, keserű és cinikus zsaru, aki ugyanekkor az osztály legjobb nyomozója (inkább az egész városé...nem, inkább a világé) a bíróság előtt üldögél, mert lepuffantott egy sorozatgyilkost és nagyon úgy tűnik, lett volna más választása is.
A főnöke a tárgyalás alatt parkolópályára állítja, megkapja egy most előkerült csontváz "ügyét". Vagyis áskálódjál, kérdezősködj és legfőképp maradj csendben, amíg elül a sz*rvihar. És ahogy az lenni szokott, az eddigiek még annak a bizonyos viharnak csak az előszele volt.
Először is Welliver már nagyon régóta megérdemelt egy főszerepet. Mondjuk lehet, volt már neki, de ő az a tipikus rossz arcú, általában gonosz mellékszereplő, aki minden sorozatban és sokszor egész estés filmben is feltűnik, illetve feltűnt az elmúlt húsz évben. Kiválóan hozza a maga feje után menő zsarut, akinek ott van a zűrös múltja, zűrös családja és a zűrös személyisége is.
Ezt patikamérlegen kapjuk sajna, közhelyesen problémás, de zseni nyomozóból már folyót lehet rekeszteni. Hozzáteszem, remek a szerepben.
Egy rendkívül kellemes sorozattal állunk szemben (inkább mellette), van részeken átívelő szál, rögtön kettő is és ezt színesítik még Bosch magánéleti problémái, az ex, a gyerek, a mostani csaja és a bíróság is.
Kiszámítható, de ezt szeretem benne, sok meglepetés nincs, sőt, az old-school stílusú nyomozást nagyon pihentető nézni. Jöhet a második évad is.
