The Fly (1986)

A légy

Egy Cronenberg klasszikus a 80as évekből. Gyermekkorom rettegett filmje.

Jól indul a történet, megismerhetjük Brundelt (Jeff Goldblum), a bogaras tudóst. Célja a nagy találmány létrehozása. Bekerül a képbe egy csinos riporternő (Geena Davis), aki a nagy story hajszolása közben belehabarodik a főszereplőnkbe. Kettejük románca fűszerezi a kicsit sablonos filmet. Aztán bepörögnek az események egy balul sikerült transzportáció után. Az utolsó negyed óra kiábrándítóan gagyi lett és indokolatlanul gyomorforgató.

Lehet, hogy ennyire futotta a 80as években!? Ezek a típusú mozik már csak mosolyogtatók!

tás

Martha Marcy May Marlene (2011)

Legkisebb Olsen húg színészkedik, na ezt meg kell néznem. (IMDB)

Martha (Olsen) megszökik egy farmról, amiről később kiderül, hogy maga a nyugalom szigete volt. Nővérétől vár segítséget, aki kifinomult polgári életbe (nyaraló, állás, baba) rendezkedik be éppen. Főhősnőnk górcső alá veszi a "fennkölt" társadalmat és a nem éppen csupa mosoly szektás életet. Megpróbál lázadásképpen a két világ közt lavírozni és közben bele is betegszik (óh, testvér melyiket válasszam?) Nem értettem meg a film vége felé sem, hogy ez most dráma, thriller vagy mi akar lenni?

Talán a szcientológia elriasztása miatt kell ilyen filmeket vetíteni? Nem tudom. Bevallom, nem bírtam végignézni.

tás

Men in Black III (2012)

J ügynök visszautazik az időben, hogy megmentse K-t Vadállat Borsiztól, K ősellenségétől.

Nos, nem vagyok MIB rajongó (IMDB). Azt mondják, ez jobb, mint a MIB 2...biztosan igazuk van, mert a második részre nem is emlékszem egyátalán...

Ez egy nézhető film, látványos és néha vicces is (lásd zuhanó brókerek a tetőről:)). Semmi több, egy nézésre elegendő, aztán mehet a levesbe.

ignem

Beetlejuice (1988)

Akkor jöjjön még egy Tim Burton, túl sok mindent nem hallottunk eddig a rendezőnk repertoárjának nyitódarabjáról. (IMDB)

Van egy házaspárunk (Alec Baldwin és Geena Davis) akik szinte szerelmesek a házukba. Sajnálatos módon balesetet szenvednek és 120 évre a lakásukba ragadnak szellemként. Ez nem is lenne olyan nagy baj, csak hát nincs ínyükre az otthonuk új lakói, az igazán furcsa Butterfield család. Ezért elhatározzák, kiűzik a betolakodókat, ehhez azonban szükségük lesz az elűzésre specializálódott Beetlejuicera (Michael Keaton), aki viszont szemet vetett Lydia Butterfieldre (Winona Ryder). Benne van minden a 90-es évek nyersségéből, ehhez még hozzájönnek Burton víziói. Amit kapunk, egy elég nehezen emészthető, abszurd mozit. (ami néhol elég Monthy Python-os)

Aki viszont aki rászánja magát, az megláthatja Joker karakterének születését.

tás

Dark Shadows (2012)

Tim Burton és Johnny Depp nyolcadik szerelemgyereke. Az Alice Csodaországban után kicsit pihentettem Burton-t, egészen tegnapig.

A kritikákat olvasgatva a kisebb táborral értek egyet, vagyis azt mondanám, nem rossz. Kicsit rémes, kicsit vicces, kicsit mesés, nem kevéssé látványos, olyan Burton-féle módon. 

Ezt az állapotot (a rendezőét és egy kicsi Depp-ét) én stagnálásnak érzem (hogy most legalább nem nézhetetlen sz*rt csináltak), vagy inkább javulásnak. A film leggyengébb pontja a forgatókönyv, egyszerűen leül az első fél óra után és megpróbál ugyan felállni a fináléra, de nem sikerül.

Depp már kicsit kezd idegesíteni, minden filmben ugyanaz a pofa, ugyanaz a mozdulat. Burton bá' is beszedhetne egy kis kratfot valahonnan, mert 5-10 éve csak kínlódik. De mondom, optimista vagyok, ez egy nézhető film, remélem innen már felfelé veszik az irányt.

Aki nem ismeri a rendező munkáit, ne ezzel kezdje, aki igen, az nézze meg nyugodtan, másfél órára elég (főként, ha Eva Green lökhárítói bejönnek).

Bottle Rocket (1996)

Petárda

Wilson fivérek, mikor még nem az idióta vígjátékaikról voltak híresek.

Anthony (Luke) kikerülvén a pszichiátriáról, ott folytatja ahol abbahagyta, piti bűnözőként. Barátja Dignan (Felismerhetetlen Owen), már újabb bulival várja. Hozzájuk csapódik még a kissé bogaras Bob, össze is áll a balfék banda. Piti bűnözőink előtt csak egy cél lebeg, Mr. Henry (James Caan) bandájába bekerülni. Ezekre az elfuserált lelkekre rámosolyog a szerencse, egyre ügyesebb gazemberekké válnak. Viszont, ahogy már ez lenni szokott egyszer beüt a végzet egy csinos szobalány (Latin szerelem, ismerős?!)  és egy kretén bratyó képében.

Élet „roadmovie”, tipikus útkereséses mozi. Olyan nagy pozitívuma nincs, de annyira nem is rossz.

Wes Anderson korai mozija, megér egy megtekintést.

The Secret of Moonacre (2008)

A holdhercegnő

Ha az emberfia magyart nevet lát egy álomgyári stáblistán, akkor hajlamos előítéletekkel nekivágni a műnek. Csupó Gábor és a fantasy!

Maria megárvulása után egyetlen öröksége egy könyv, melyben különös történet van két családról, akik közt háború dúl. Otthona nem lévén kénytelen elköltözni vidéki bácsikája ódon kastélyába (Turai Schossberger kastély). Már az odaérkezésük sem eseménytelen, a kapu (egri vár kőből épített makettje, Pilisborosjenő) előtt banditák támadják meg őket. Főhősnőnk lassan ráébred, hogy a közeli várban (Cseszneki vár) lakó martalócok az egyik család, nagybátya pedig a másik család a könyvéből, akiken átok ül és csakis egy holdhercegnő törheti meg a varázst. Igazi tündérmese, nem giccsesek a számítógépes trükkök sem, látszik a rendezőnk az animáció világából nyergelt át. A befejezés az kicsit nyálas, de ha „Shakespeare-i” lenne, biztos apróbb közönség tetszését nyerné el.

A legjobb „gyerek-fantasy” (A faun labirintusát nem nevezném annak.) amit mostanában láttam.

tás