Liza, a rókatündér (2015)

Azt mondanom sem kell, hogy Kovács Lehel cimborám munkásságára máshogy tekintek. Már itt az elején kijelenthetem, hogy eme mű mind hangulatában, történetében és kivitelezésében mérföldkő a honi filmgyártás sorában.

Liza (Balsai Mónika) rókatündérnek képzeli magát, mert egy könyvből azt olvasta, hogy a japán mitológia szerint az ilyen fajta lányok soha nem lehetnek igazán boldogok. Pedig sanyarú sorsú hősnőnk mindent megpróbál, hogy megtalálja végre a szerelmet, de ez nem igazán sikerül neki. Miközben sorra dőlnek ki mellőle az udvarlók, a boldogság „aprómadara” Zoltán Zászlós (Bede Fazekas Szabolcs) képében költözik be a szomszéd szobába.

Amélie és Wes Anderson filmek magyar szerelemgyereke olyan hatásosra sikeredett, hogy bebújik rögtön a bőrünk alá. Minden apró részlet és szereplő a helyén van, a vágás s dramaturgia a hőskori álomgyárat idézi. Ha kötözködnék egy kicsit, akkor a vége szerintem egy kicsit sutára lett hagyva, de ami előtte történik az kárpótol mindenért. Csak így tovább, Ujj Mészáros Károly!
Liza, a rókatündér (2015) on IMDb