Last Night (2010)

Tegnap éjjel

Valahol azt olvastam, hogy a mozi a hűség "szürkezónáiról" szól, csak a megtekintése után jöttem rá mit jelent ez a kifejezés.

A film főszereplői Michael (Sam Worthington) és Joanna (Keira Knightley), New York-i fiatal házasok. Egy parti után azonban mindkettőjükben megfogalmazódik a kérdés, vajon jó ez így?
Mick üzleti útra indul a csinos kolléganőjével (Eva Mendes), Joey pedig egy reggel összefut a volt szeretőjével.
A mű főkérdése, hogy ki meri megcsalni a másikat. Vajon puszta fizikai vágy vagy az érzelmi kötődés az erősebb. Hosszúra nyújtott túlontúl romantizáló történetet néha kínszenvedés nézni. A néző végül nem is tudja, kinek drukkoljon, az utolsó félórában viszont mindenki megkapja a magáét. Sokban hasonlóságot mutat az Egyéjszakás kalanddal, nekem inkább az jön be.

Biztos neked is már olyan estéd, amikor másnap arra ébredtél, hogy minden megváltozott, de te még is régi életedet akartad.

John Rambo (2008)

Rambo, miután lerombolt egy komplett amerikai kisvárost, utána visszaugrott Vietnámba rendet tenni, majd az afgánokkal csapott szét az oroszok között (és itt mondják el róla azt az elhíresült mondatot:)), most a burmai katonai juntát csapkodja egy belezővel. Fincsi, mi?

A dolog szépsége, hogy Stallone annyit sertepertélt a kamera körül, hogy a végén egészen megtanult rendezni. 2006-ban jött a Rocky Balboa, majd 2008-ban a John Rambo. Az ős amerikai félistenek történeteinek végére akart pontot tenni, ami sikerült is. Piros pontot, ráadásul.

A történet itt sem kaphatja meg a bonyolult jelzőt, sőt, talán a legegyszerűbb a négy rész közül. Van egy pár misszionáriusunk, akik meg akarnak menteni pár embert Burmában (direkt hívom Burmának, a diktatórikus katonai junta így idegesebb lesz...remélem). Végül fogságba esnek és ők szorulnak megmentésre. Vajon ki indul el kiszabadítani a csinos Julie Benz-t?

Egyadta vérfürdő a film, hullanak a fejek/végtagok/belek. Rambo lelketlenül vág rendet a sok kis sárga között, tudja, neki ezt dobta a gép, ezen keseregni, a feloldozást keresni már meddő próbálkozás. A világ ilyen szar hely, mit agyalsz rajta?! És az emberek teszik ilyenné, többek közt a burmai katonák, ezért is okoz szinte minden nézőnek kéjes borzongást, amikor Rambo egyet-egyet lekaszál.

Érdekességek: ez Stallone első Rambo rendezése. Julie Benz azért szerepel a filmben, mert Stallone nagy Dexter fan.
Direkt olyan helyszínt kerestek a filmnek, ahol valós genocídium történt/történik és ami nincs felkapva a médiában.
Átlagosan 2.59 embert ölnek meg percenként a filmben.
Az első Rambo, amiben nem szerepel Trautman ezredes (a színész 2003-ban halt meg).

The Switch (2010)

A teljes film, ha unatkoznál hétfő este! Vélemény itt!

Invictus (2009)

A legyőzhetetlen

Sportfilm, avagy életrajzi dráma?

Nelson Mandela-t (Morgan Freeman) a börtönből szabadulása után nemzeti hőssé és miniszterelnökké választják Dél-Afrika fekete polgárai. Pont ez idő tájt a helyi fehérek jelképe, a rögbi válogatott a saját rendezésű világbajnokságára készül. Vezérük Francois (Matt Damon) és az elnök megpróbálják a két közösséget összebékíteni. Mindketten tanulnak valamit annak érdekében, hogy megmutassák, hogy létezik az egységes Dél-Afrikai Köztársaság.
A film hűen követi a történelmet, mindkét oldalt igyekszik részeltes képekkel bemutatni. A két főszereplő legkiválóbb alakítását hozza, tényleg járt érte az Oscar jelölés. A fent említett kategóriákból mindkettőben remekül helytáll a film, viszont a közhelyes „happyend” borítékolható.

Ha még mindig nem kaptatok elég kedvet hozzá, akkor még egy adalék, a rendezői székben nem mást, mint Clint Eastwood bácsit láthatjátok, személyesen.

Looper (2012)

A teljes film, nézzétek, amíg lehet!
Itt írtam róla.

Midnight in the Garden of Good and Evil (1997)

Éjfél a jó és a rossz kertjében

Egyik nagy kedvencem Mr. Eastwoodtól, most megnéztem megint, sokadszorra.

John Kleso (Joh Cusack) Szavana-ba érkezik, hogy egy karácsonyi partiról tudósítson lapjának. A város legnagyobb estéjét, amit az új gazdag Jim Williams (Kevin Spacey) rendez, mondhatni hatalmas érdeklődés övezi. Főhősünk szépen lassan ráébred, a hely ahová csöppent, az maga a paradicsom, itt az élet szinte állandó bulizásból áll. A város szépen magába szippantja és a nagy sztori is megtalálja közben. Azt forgatja a fejében, hogy Jim felemelkedéséről ír egy könyvet és pont kapóra jön, hogy az estélyen egy gyilkosság is történik. Az ügy felgöngyölítése közben megismerkedik a woodoo-mágiával és összebarátkozik a különc milliárdossal.

Clint papa jól ötvözi a thrillert, a füledet sötét misztikummal és az egészet megspékeli egy kis Mississippi menti jazzel. Cusack többször bizonyította, hogy a lelki válságban lévő írót remekül tudja hozni, Spacey pedig bármit el tudott hitelesen játszani ekkortájt. Figyelemre méltó még a forróvérű ifjonc szerepében a fiatal Jude Law.

Igazi a krimi élmény a kilencvenes évekből.

K-PAX (2001)

Egy szinte elfelejtett remekmű az ezredforduló környékéről. Nem hiszem, hogy van olyan ember, akinek ne tetszene. 

Prot (Kevin Spacey) egy elmeosztályon vesztegel éppen. Igen, vesztegel, mivel csak kevés ideje van a Földön és azt szeretné kutatással, nézelődéssel tölteni.
Dr Powell (Jeff Bridges) pedig mindenáron szeretné bebizonyítani Prot-nak, hogy ő nagyon is ember és nem egy másik bolygóról érkezett idegen. Mert a betegség felismerése már fél siker a gyógyulás útján.
Az idő szorít, Prot-nak egy adott napon mennie kell, a doki pedig fél, hogy azon a napon valami helyrehozhatatlan fog történni...csak ne lenne olyan hihető Prot meséje...

Nálam ez a film abszolút etalon, ha még nem láttad volna, az nagy hiba. Erről ennyit!

A Good Year (2006)

Egy totál szemétláda bróker, London nagykutyája, Max (Russell Crowe) a milliós üzletek üzletelések között hírt kap arról, hogy szeretett nagybátyja, Henry meghalt. Mivel ő a legközelebbi rokona és végrendelet nem volt, Max az örökös. Először természetesen nyűgnek érzi, hogy foglalkoznia kell az üggyel, de amikor leutazik Dél-Franciaországba, a szőlős birtok, a táj és nem utolsó sorban egy helyi lány (Marion Cotillard) miatt lassan megváltozik a véleménye...nagyon lassan.

Egy nagyon élvezhető filmecske, Provence a világ egyik legszebb tája, ha másról nem szólna a történet, mint a szép vidék mutogatásáról, akkor is órákig el tudnám nézni.
A színészekre sem lehet panasz, Crowe zsigerből hozza a címeres tetűládát, Cotillard pedig igazi tünemény (annak ellenére, hogy szerintem nem olyan extra a való életben...vagyis az újságokban:)).
Hál'istennek a borról nem sok szó esik, csak amennyi feltétlenül szükséges a történet szempontjából. A visszaemlékezések Max gyerekkorára, a történetek Henry bácsival sem akasztják meg a sztorit, sőt, sokkal színesebbé teszik a filmet.
A betétdalokat is eltalálták, erre amúgy nem nagyon szoktam figyelni, nekem az általában mellékes. Ha észreveszem, akkor vagy nagyon jó, vagy szar! Itt az előbbiről van szó.

Remek hangulatú film, igazi nyarat idéző kikapcsolódás.

The Five-Year Engagement (2012)

Ötéves jegyesség

A gusztustalan-romantika nagy királya újabb filmben kreténkedik.

Tom (Jason Segel) és Violet (Emily Blunt) egy mókás szilveszteri partin találnak egymásra. Az első egy év könnyen elszáll, jöhet a lánykérés. Innentől azonban a kapcsolatuk csak az esküvőjük megszervezése körül forog. Nem éppen legjobbkor jön mindkettőjük életébe a csodás karrier lehetősége, főleg más államban. Tehát valakinek engedni kell, ezért a napfényes Kaliforniát kénytelenek lecserélni a fagyos Michigan-re. Ahogy Violet egyre előrébb jut pszichológiai tanulmányaiban, addig Tom egyre lejjebb a gasztronómiában. Már borítékolható is hogy ennek nem jó vége lesz. A romantikus dráma annyira azért nem fajul el, hogy egymás idegrendszerét próbára tegyék. Pedig ezzel lehet az ilyen típusú filmeknek nagy lökést adni. Pozitívum, hogy az alkotók mérsékelték a gusztustalanságokat. Lassan csörgedező történetet kapunk, ami a közepére az ötlettelenség miatt teljesen kifullad. Végére viszont bepörögnek az események, kérdés, hogy érdemes-e ezért ennyit szenvedni.

Üljetek neki a csajoddal, de ne rakd messzire a távirányítót, ha tekerned kell.

tás

Devil (2010)

Na, ennek a filmnek aztán volt rossz fogadtatása. Kígyót és még békát is kiabáltak rá, de az én kedvem sem akkor, sem most nem vette el attól, hogy megnézzem. Shyamalan nem tud akkora szar filmet csinálni, hogy ne adjak neki egy esélyt.
Mondjuk, most hülyeséget beszélek, a Lady in the Water már majdnem a tűrőképességem határán volt, a The Last Airbender meg már át is lépte azt. Szóval oké, tud gáz filmet is csinálni, a fene egye meg. De ezek a kis hibák szinte eltörpülnek az Unbreakable, a Signs és a The Sixth Sense és uramocsá' a The Village mellett.

Ennél a filmnél még nem mert az előtérben lenni, a rendezést másra bízta, ő szállította viszont a forgatókönyvet és a zsetont.
A téma Agatha Christie Tíz kicsi indiánját juttatja eszembe, amikor sok ember van kis helyen és hirtelen elkezdenek hullani a fejek és más testrészek.

Remek hangulatú mozi, amit a filmzene, a kameramozgás és a színészi játék is frankón alátámaszt.
Horrornak nem igazán horror, inkább izgultam, mint fostam, szóval nem egy durva eresztés azért.
De gyenge idegzetűeknek azért nem ajánlom!

Bejövős!

The Merry Gentleman (2008)

Michael Keaton első rendezése. Alapjában véve szimpatikus arc. A főszereplő bérgyilkost ő maga alakítja, aki egy "akció" során kiszúr egy lányt, akit később nem tud kiverni a fejéből. Adódik ugye a zűrös múlt, ami Kate-nek (Kelly MacDonald) is kijutott, ő az erőszakos férje miatt költözött főszereplőnk városába. Kialakul egy kis románc, a lassú, inkább legyünk egymás közelében fajtából.

Hát mit mondjak, nem egy gyors film! Végigültem, mert kíváncsi voltam a végére, de nem nyújtott katartikus élményt. A film hangulata előrevetíti a szomorú befejezést, ami viszont nem történik meg. Talán ez egy rendezői fogás akart lenni, hogy a nézőből kihozzon egy "huh, erre nem számítottam" érzést, de helyette inkább a "ha már előkészítetted a nagyhalált, akkor mé' nem lett nagyhalál??" érzés fogott el. 

Szerettem volna szeretni ezt a filmet, már csak MacDonald miatt is (Diane a Trainspotting-ból).

Kihagyható.

Henry's Crime (2010)

Henry bűne

Vera Farmiga kezd egyre felkapottabb leni, ennek én nagyon örülök, mert tehetséges és jól tartja magát.

Henry (Keanu Reeves) nem az szószátyár fajta, szereti a monoton életet és maga módján még rendes is a felségéhez. Egyszer azonban egy félreértés folytán bankrablásba keveredik. De faképnél hagyják társai, főhősünket pedig 3 évre le is sittelik érte. Itt ismerkedik meg Maxxal (James Caan), a régimódi svindlerrel, aki segít neki eligazodni a kóterben. Szabadulása után Henry különös tervel áll elő, ki akarja rabolni a bankot, amiért leültették. Csak arra nem számít, hogy nézelődés közben elüti a helyi színésznőcske (Vera Farmiga). Az együgyű Forrest Gump bankot rabol, majd beleszeret Jenny-jébe.

A rendezőnk mozija a se nem klasszikus romantikus, se nem akció. Inkább valami drámai egy nagyadag Csehov öntetettel. Sablonos történet, egyszerű karakterekkel, kiszámítható fordulatokkal.

Válasz inkább mást.

Iron Man 3 - Trailer

Várjuk már!

La délicatesse (2011)

Nathalie második élete.

Amélie Poulain újra vásznon, na jó nem, de azért vannak utalások.

Nathalie (Audrey Tautou) egy boldog lány, akinek mindene megvan: jó állás, odaadó férj. De egy szép napon véget ér a tündérmese, és elveszti szerelmét. Először begubódzik, majd a munkába temeti magát csak, hogy felejtsen. Azonban kap az élettől egy második esélyt, a svéd Marcus személyében, aki nem éppen a szőke herceg. Keserédes romantikus történet, hosszúra nyújtva. A francia manó és skandináv jeti egymásra találása elég abszurd látványt nyújt. A filmnek nincs gyengéje se előnye, néha elmegy egy kicsit mesébe és narálásba.

A csajok biztos élvezni fogják!

tás

A Perfect World (1993)

Tökéletes világ

Clint Eastwood első igazán nagy dobása rendezőként ami nem western és Piszkos Harry.

Butch (Kevin Costner) és bunkó társa megszöknek egy börtönből és egy nyugis kisvárosba visz az útjuk. Itt kerülnek kapcsolatban a Perry családdal, aki Jehova tanúi és nagyon steril életet élnek. Túszként magukkal cipelik a kis Philippet. A kisfiú és hallgatag Butch között különös kapcsolat szövődik, amolyan apa-fiú szál. A roadmovie elkezdődik, főszereplőink Alaszkába szeretnének eljutni a törvényőrei elől. Nyakukba lohol az FBI-os, a szőke törvényszéki maca (Laura Dern) és egy igazi nyomozó fenomén Red (Clint Eastwood) a kormányzó luxus lakókocsijával. Costner-nek jól áll a megtört bűnöző szerep, szinte az arcára szabták. Eastwood megragad a hátérben, de így is az igazi kemény rendőrt hozza. A film szinte tökéletes kaland mozi, gyöngyszeme a zsánernek, évek múltán is sokat idézik.

Mindenképpen célszerű ezzel a filmmel kezdeni rendezőnk megtekintendő filmjeinek sorát.

tás

The Count of Monte Cristo (2002)

Régi nagy kedvenc Dumas regényem! Már úgy álltam hozzá, nem gond, ha nem ugyanaz a sztori, vagy ha más lesz a vége, megnézem. Jó színészek játszanak benne, Jim Caviezel és Guy Perace játékára nem lehet panasz. Egy igazi kosztümös popcorn mozi, egy kalandfilm a régi érából. Nekem bejött, attól függetlenül, hogy idegesítően sokszor tértek el az eredeti történettől. Nem tökéletes, de élvezhető. Az alábbi videó a teljes film.

Silent Hill: Revelation (2012)

Szerettem volna egy jót borzongani, nem úgy, mint az új Resident Evil mozin, ami már csak látványorgia. Nem mellékesen pedig jó lett volna, ha a második részről eszembe jut bármi is abból, ami az elsőben történt. Sean Bean asszem' szerepelt benne. 
Sikerült egy olyan dupla B kategóriás, fapados horrort összehozni, hogy mégolyat! Lehet itt karattyolni, hogy ez a nagy rajongóknak készült, ők úgyis értik, de a világ 99.9%-a nem játszott a játékkal és nekik nem tetszik, akkor ők a hülyék...én játszottam vele és szerintem a film egy rakás trágya. És mivel 3D-ben is megjelent, trágya díszcsomagolásban. 
Gáz színészek, gyökér történet, ezért pénzt kiadni vétek.